Lépteim széthullnak a puha fűben a fák koronája elnyeli a fényt A zöld homályban fehér kövek világítanak rajtuk névfelirat élt tól-ig a lelkiismeret fölösleges szobrai élt tól-ig ennyi maradt az első lépteket az első szavakat az első csókot eltörölte az…
Undor
fekete lyukak szemeid elnyelnek örökre nevetésed üveggolyói gurulnak elém nyakam töröm vidámságodon felettem lengedez melled gyümölcse minek kínálod mire magam is vágyom köldököd kráterébe tévednek sóhajaim öled sikamlós szonett megbotránkoztat s felizgat hajnalonként a vesztesek szomorúságával várom a napot ébredjen…
A CSÖND
a szavak nem árthatnak a csöndnek mert a csönd jelen van mindenütt s tudja hogy minden hang minden zaj csak időleges ott van a lelkekben s a falakba zártan ott van az éjben ott a napsugárban s ha szétszakítják dobhártyád…
ÉNEK A XXL SZÁZADBÓL
A szemünk elé emeltük kezünket a szupernóva-fényben megláttuk a csontokat az erek vörös hálóját láttuk és a lelkűnkbe égett örökre amikor éjszaka elindultunk a hegyek felé már órák óta csönd volt elindultunk és lépteink koppanása akár a vízbe hulló kavics…
Szavaim
szavaim fogyó
hamvadó tüzek
mióta egy reggel
rámköszönt a lényeg
egyre lassulva hullok
az igazság felé
LEHETNE
Lehetne ez az ágy lövészárok is s te alattam hulla s én feletted hulla én alattad hulla melletted hulla mellettem hulla halottgyalázó kezekkel tapogatjuk egymást pénzt és egyebeket keresve zsebekben ruhák réseiben reményeink kék foltok takarják félelmeinktől nem látunk előre…
