ablakok ajtók kitörve mindenütt omló falak haldokló vakolat elfeledett homály az üregekben lábad hideg akár a föld szeretteidre gondolj hiányuk mint talpadban üvegcserepek leromlott üres tanyaház emlékeid titkos sarkokban vakolatporban nem lelheted mit keresel moccanást igét szavakat hitet esteledik a…
VÁRJUK
már régóta várjuk hogy történjen valami de a napok mint hangyák lábai a köveken nem hagynak nyomot életünkön kéne már valaki aki megérint megráz vagy legalább leköp de hiába várunk már a csendet sem halljuk zörögni szenvedésünknek nincs tanúja a…
TALÁN A…
a betűk sorban állnak csak válogatni kell s rakni őket egyiket a másik után szavakká mondatokká talán minket is így válogat valaki dobál jobbra balra míg összeáll a történelem nem törődik azzal mennyit ér a könnyünk nem olvassa kiáltványainkat csak…
A FULDOKLÓK ELVESZETT ÜZENETE
átizzadt lepel az éjszaka egyforma közönnyel takarja be reményeink félelmeink s nem marad belőlük más csak az ágyrugók kristályrácsaiba írt forgolódások nyikorgó üzenete nem marad más belőlük csak tompa várakozások csönddel sötéttel körülfolyt moccanások átnedvesedett megszáradt lepedők könnytelen sóhajok meg…
AZ ELSŐ ESTE
Ez az első este fényévek óta nélküled nem vagy itt s én kételkedem abban hogy én itt lehetek-e így egymagam ágyunk fölött nincsenek csillagok a repedéseket bámulhatom csupán s paplanom alatt a világ minden hidege testemre ül nem vagy itt…
Áradat
a kék tenger felszínén úszó narancshéj oly giccses látomás hogy elfelejtjük a kezet mely odahajította nincs-e igazuk a bezárt szívűeknek kik nem keresnek okot csak élnek élvezik egy szőke nő látványát a mohazöld takarón hallgatják az éterben búgó „I love…
