„Ó, semmi sem képes valósággá érni, ami nem gyökerezik az emlékezetben, ó, semmit sem ragadhat meg az ember, ami nincs birtokában kezdettől fogva, ifjúsága arcaival beárnyékolva.” Hermann Broch Még mindig a Vergilius halálát olvasom, nem tudom hányadszor, és nem tudom…
Címke: múlt
Homokóra (Avagy a blog-író magányossága)
A címben idézett slágerrel annyiban vagyok egy platformon, hogy ülök a szobámban egyedül, ám sem bús nem vagyok, s a múltra sem gondolok, illetve ez nem egészen igaz, hiszen eszembe jut a kinti bambusz fotelom és a kerti tó,…
Minek nevezzelek? (álköltői kérdés Önmagamhoz)
Nem tudom érdemes-e néha végig gondolni, miként értelmezzük és helyezzük el önmagunkat a világban. Van egy olyan gyanúm, hogy nem érdemes, de néha nem lehet kikerülni. A minap egy kedves ismerősöm akivel, ha nem is barátságot, de igazi tiszteleten alapuló…
Könnyű és nehéz
Vannak időszakok amikor nehéz egy bloghoz témát, s a témához muníciót találni. Ez a hét nem ilyen volt, csak címszavakban a teljesség igénye nélkül: Tavares jelentés, meleg felvonulás, Kádár halálának 24. évfordulója, a kém botrány elsőfokú ítélete és így…
Az utas
„Mert, hogy egy vár vagy egy székesegyház nagyon öreg, teljesen időszerűtlen, és itt-ott omladozik, az természetes, az a dolga. De amikor egy olyan hely mutatja a mulandóságot, ami a pillanatnyi örömök számára készült, például egy kávéház vagy egy…