(tisztelgés a véletlen előtt)
véletlenek pedig nincsenek
„minden gondolat kockadobás”
Mallarmé
Egyes
a biztos vesztes
amikor még nem is sejted
mikor még az álmaidban sincs
már akkor is már ott is
tudnod kell és tudod is
a létezőt az egyetlen igazságot
kezedben a kocka
ha eldobod nincs visszaút
ha megszülettél rögtön múlni kezdesz
a folyamat csupán lassítható
80 vagy 110 év
a véletlennek mindegy
és neked
bizony neked is az
a kocka gurul
hat lehetőség
a kocka gurul
a véletlen nem felelős
te dobtad el
de hibás te sem lehetsz
valaki játszik velünk
számokat álmodva gurulunk
Kettes
a mérsékelt remény
még mindig gurul
lehet sosem áll meg
lehet e bucskázásban
a végtelen remény
a talán
akár egy hosszú vándorút
egy múlni nem akaró pillanat
mire megérkezel
egy roncs vagy
és reményed nem marad
Hármas
kísértsd a lehetetlent
volt aki nyert már
csak erre figyelj
és hidd
a megváltoztathatatlan
bár meg nem változtatható
de megváltozhat
ha úgy dönt a végzet
vagy ha éppen úgy alakul
tedd amit kell
dobd el újra
dobd el újra a kockát
de tarts meg a reményt
Négyes
az engesztelő pillanat
a kocka megállt
a kísérletnek vége
az eredmény biztató
de messze nem elég
vesztettél megint
kibízna rád bármit
kibízná rád
a végtelent
ha egy hatoldalú
bucskázó semmi
egy kocka is kifog rajtad
öt az egyhez
nem oly nagy dolog ez
megszületni sokkal
kisebb az esély
próbáld meg újra
a pillanat még a tied lehet
míg gurul a kocka
virgonc a remény
Ötös
az örök remény
most már ne add fel
tied lehet minden
a győztes s a vesztes
közt egy hajszál
melyre könnyedén
csomót köt a remény
most már ne add fel
a másik is hibázhat
a kocka lapjain
szaltózik a fény
Hatos
a győzelem íze
megtörtént hát
ne kérdezd mi végre
miért e hosszú várakozás
megtörtént vége
holnaptól a fák is
kedvedre zöldellnek
s föld termékeny álmaiban
te leszel a jövő harcosa
talán jó lett volna elsőre nyerni
ám akkor nem nő benned
ily nagyra a vágy
ha rögtön nyersz
tán meg sem érdemled
ám most nyertél
hát kezd az aratást