Csak ülnék itten, s láblóbálnék, de nincs szerencsém, mostanság még a földig leér, mert szék van még csak én alattam, s nem ködbe vesző szakadék. Persze attól, hogy nincsen kedvem, írhatnék bármit, bármiről. Lehetne jó is az az írás,…
Kategória: Próza
Karma kamra, avagy a sorsod már a spájzban van
Éppen az éléskamrában néhány Müller Péter könyvön ülve Coelho-t olvastam, amikor egy pillanatra azt hittem, megvilágosodtam. Ám rögtön kiderült, hogy csak rakoncátlan gyermekem rontott rám, s vakut villantva megörökítette a szerinte nem mindennapi pillanatot. Mikor jól kinevettük magunkat, s…
D-nap
Most itt van, s én úgy érzem magam, mint az óceánok vándora, kinek elfogyott mindene, már csak a hajója van, de az is foszladozik már, javításra érett. Akkor, ott elhatározza, hogy partra száll, mert tudja, ez az a nap,…
Semmi
Elhangzott a gyakran hallott kérdés: Miről írsz? Semmiről, még nem tudom, illetve már tudom. A semmi egy olyan nem létező dolog, melyről általában úgy beszélünk, mintha volna, pedig nincs. Az irodalomban is gyakran, és nagyon kreatívan bánnak a fogalommal,…
A szavak inflációja
Furcsa jelenségnek lehetünk tanúi. Ez az egész folyamat, mint minden rossz, valószínűleg a politikával kezdődött. Általa és miatta kezdték elveszteni a szavak a jelentésüket. Az élő beszédben természetesen jelenlévő töltelékszavak után, a politikai üzenetekben, beszédekben megjelentek a töltelék mondatok,…