Az eső hangjaira ébredek. Dobolás a terasztetőn, csorgó, csobogó hang a csatornákból. A szürke reggel, tépett szélű felhők lábvizében mosdik. Most nem bánom, ha már vége a nyárnak, akár eshet is. Én mindig szerettem az esőt, csak néha rosszkor…
Kategória: Próza
Na ja, maja
Nem régen egy reklámra bukkantam, mely maja tanfolyamra hív, valamint egy maja tudáscsomagot árul, plusz természetesen maja esszenciát is kínál. A két magyar hölgy egyike sem Maja, pedig legalább ennyi kapcsolódási pontot elvártam volna. Kedvem lenne csatlakozni, de ennyi pénzt…
Az eltűnt idő nyomában
Éppen 215 napja írtam egy blogot az álmos tavaszról. Jelesül arról, hogy az óraállítás egy órányit elcsal az életünkből, és arról próbáltam elmélkedni, hogy vajon mi végre ez az évenkénti két idő mizéria. Arra jutottam, hogy haszna nem sok,…
A ceruza
Már régóta fontolgatom, hogy visszatérek a ceruzával való íráshoz. Régen nem írtam már hosszabb szöveget ceruzával, talán még a húszas éveimben. Aztán jöttek a különböző golyóstollak, majd a töltőtoll. Egy ideig csak vágott hegyű töltőtollal írtam. Valahogy nagyon jó…
Szerecsenmosdatás
Most végre egy olyan témához nyúlhatok, amely egyáltalán nem áll távol tőlem, mert a mai téma én magam leszek. Én vagyok hát a szerecsen, aki mosdatja önmagát, miközben magára az aktusra, semmi szükség, a szerecsen, minden hibájával és erényével…