Na most írj valamit vigyorog a papír s fehér szemérmetlen űrt tár elém körben a szobában enyésznek foszladoznak volt témáim a csönd az isten a gond az atombomba s néhány félbevágott ütem bomlik egyetértésben Na most megmutathatod gondolom…
Kategória: Vers
ÉJFÉLKOR
üresebb a szívem a friss papírnál s mint kirakott tehervagonokban éjfélkor oly sűrű benn az éj szavak kellenének s toll ami írja szem ami olvassa száj kéne mondani fül hallani s kéne egy agy ami megérti szavak kellenének de papírüres…
Aki lát
ó nap fáradhatatlan mosónő megfürösztesz minket a fényben lemosod rólunk az álmok fanyar páráit aztán a szélbe löttyinted tegnapunktól szürke mosóvized de nem tisztíthatsz meg már gyermekként is úgy élünk mint az aggok emlékeink gólyalábain egyensúlyozunk a halál felé akár…
Augusztus
most búcsút inthetünk a mezítelen combok lassan majd betakaróznak a fedetlen keblek sem soká lógnak már bele kéretlenül az életünkbe ó fantáziátlan nyár heved múltán agyunkban újra vetkezni kezdenek a lányok s a hűs szellők érdeskeze forróvá dörzsöli emlékeinket…
Ómega
mond szó szádból l e h u l l i k ó-ja koppan az ékezet megszorul egy résben s a rövidült hangzó elgurul KÖVESD oázisban obeliszk objektíved mögött két dimenzióra szűkült valóságot rajzol a fény oboa hangja szól az…